Szabadfoglalkozásúak

A szabadfoglalkozásúak olyan önálló vállalkozók, akiknek tevékenységét a jövedelemadó-jog kifejezetten szabadfoglalkozású tevékenységként sorolja be, például művészeti, írói, tudományos vagy bizonyos tanácsadói munkát. Nem kell iparűzési tevékenységet bejelenteniük, nem fizetnek iparűzési adót, és nyereségüket általában az egyszerű bevétel-kiadás többlet elszámolásával állapítják meg.

Miért érinti ez a kérdés közvetlenül az előadóművészeket?

Aki előadóművészként saját számlára forgat, önálló vállalkozó. Ez azonban még nem dönti el, hogy a bevételek szabadfoglalkozású vagy vállalkozói tevékenységből származónak minősülnek-e. A művészeti tevékenységhez az adójog önálló alkotói teljesítményt követel meg, vagyis olyan megformálást, amelyben felismerhető a személyes kifejezőerő. Hogy a kamera előtti játék eléri-e ezt a küszöböt, az egyedi esettől függ: a szereptől, az alkotói mozgástértől és attól, hogy összességében mi jellemzi a tevékenységet.

Az ágazatra vonatkozó általános válasz nincs. Egy forgatókönyvvel és párbeszédekkel rendelkező játékfilm főszerepe másként indokolható, mint egy olyan szereplés, amelynél a produkció előírásai mindent meghatároznak. Ehhez társulnak az olyan tevékenységek, amelyek inkább kereskedelmi jellegűek: saját klipek értékesítése, előfizetések egy rajongói platformon vagy merchandising. Az adóhivatal az ilyen bevételeket gyakran vállalkozói tevékenységből származónak minősíti.

Mitől függ a besorolás?

• Bejelentés: A szabadfoglalkozásúak tevékenységük megkezdését csak az adóhivatalnak jelentik be, az adóügyi nyilvántartásba vételhez szükséges kérdőív útján. A vállalkozók ezen felül az önkormányzatnál is bejelentik vállalkozásukat.
• Iparűzési adó: Csak a vállalkozói tevékenységből származó jövedelmek után merül fel, a szabadfoglalkozású tevékenységből származók után nem.
• Kamara: A vállalkozók rendszerint az Ipari és Kereskedelmi Kamara tagjai lesznek, míg a saját szakmai kamarával nem rendelkező szabadfoglalkozásúak nem.
• Könyvelés: Szabadfoglalkozású tevékenység esetén a bevétel összegétől függetlenül elegendő marad a bevétel-kiadás többlet elszámolása; a vállalkozók bizonyos értékhatárok elérése után mérlegkészítésre kötelezhetők.

Az általános forgalmi adó ettől a kérdéstől független. A szabadfoglalkozásúak is vállalkozónak minősülnek az általános forgalmi adó szabályai szerint, és igénybe vehetik a kisvállalkozói szabályozást, vagy feltüntethetik az általános forgalmi adót.

A vegyes tevékenység kockázata

Sok előadóművész produkciók számára végzett forgatási napokat saját tartalommal kombinál. Ilyenkor különösen nehézzé válik az elhatárolás. Ha a területeket nem lehet egyértelműen elkülöníteni, a vállalkozói tevékenység az egész tevékenységre kihatással lehet. Ebben segítenek a külön nyilvántartások, a külön számlázási körök és annak egyértelmű hozzárendelése, hogy melyik bevétel honnan származik. Azt, hogyan kapcsolódik össze a bejelentés és a mindennapi működés, a Önálló vállalkozóként előadóművésznő című cikk ismerteti.

Így közelítsd meg a döntést

Az adóügyi nyilvántartásba vételhez szükséges kérdőívben konkrétan és őszintén írd le a tevékenységedet: produkciók számára végzett forgatások, saját platformok, egyéb megbízások. Hogy az adóhivatal osztja-e a besorolásodat, az a nyilvántartásba vétel során, legkésőbb pedig az első adóhatározatban derül ki. Aki elhamarkodottan szabadfoglalkozásúként sorolja be magát, majd később vállalkozónak minősül, annak bizonyos körülmények között több évre visszamenőleg kell megfizetnie az iparűzési adót. Ezzel szemben a szükségtelen vállalkozói bejelentés elsősorban többletmunkát és kamarai hozzájárulást jelent.

A kezdés előtt egyszer szakmailag ellenőriztesd a besorolást, különösen akkor, ha már a kezdetektől több bevételi forrást tervezel. Az utólagos korrekció lehetséges, de körülményesebb, mint a kezdettől fogva megfelelő besorolás.

Ez a bejegyzés a fogalmat rendszerezi, és nem helyettesíti az adótanácsadást.